A WORK az első olyan összehasonlító projekt, amely a munkahely kontextusában átfogóan kutatja a magyar társadalom 20. századi átalakulásainak történetét. Ez a megközelítés lehetővé teszi számunkra, hogy együttesen vizsgáljuk a hivatásos vagy szakértői és a munkás (ipari és mezőgazdasági) mindennapi kultúrák egymással összefonódó közös történetét, azok konfliktusaival és kompromisszumaival együtt. A munkahely középpontba állításával megérthetjük e kultúrák történelmi gyökereit és azok fennmaradását a szocializmus idején. Továbbá vizsgáljuk a fogyasztási mintázatokat és a részvételt a második gazdaságban (maszek, gmk, fusi, háztáji, kétlakiság), a lobbitevékenységeket, a politikai részvételt, valamint a vállalati függetlenséget.

Hipotézisünk, hogy a két világháború közötti időszak munkahelyi és üzemi kultúrája, a második világháború háborús gazdasága, valamint a szocialista időszak munkás- és szakértői kultúrái összehasonlítható jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik egy hosszútávú (longue durée) történelmi modell megalkotását. Ezek a közös vonások abból fakadnak, hogy az egyes érintett országok államszocialista politikájának modelljei mögött az a cél állt, hogy az állam biztosítsa tekintélyét a különböző történelmi és társadalmi kontextusokban. A térség mai hibrid munka- és munkahely modelljei nemcsak a szocialista időszakra nyúlnak vissza, hanem mélyebb történelmi gyökerekkel bírnak, és bizonyos mértékig ötvözik az iparosodás mintázatait.

Így azzal az előfeltételezéssel élünk, hogy Kelet-Közép-Európa történelmét döntően a munkahelyi kultúrákkal kapcsolatos konfliktusok és az azokon belüli alkudozások alakították. Ezeknek az alkufolyamatoknak a következményei is magyarázzák az egyes szocialista rendszerek különbségeit. A munkahelyi kapcsolatok, a munkás- és a szakértői kultúrák, valamint az ezeken a kultúrákon belüli és közötti konfliktusok és interakciók vizsgálata új megvilágításba helyezi azt, ahogyan a szocialista állam kezelte a fogyasztást, a második gazdaságot, a politikai részvételt és a lobbitevékenységet. Mindez egyedivé tette a szocializmus magyar modelljét.

Szakítva a munkás-paraszt-értelmiségi statikus, strukturalista képével és a munka és nem-munka határvonalával, a politika- és társadalomtörténet; a főváros és a vidék; a város és falu; a munka és a szabadidő; a fizetett és önkéntes munka sematikus dichotómiájával olyan úttörő megközelítést alkalmazunk, amelyben a munkahelyeket mint médiumokat vizsgáljuk, amelyek jelentős szerepet játszanak a társadalmi és politikai viszonyok meghatározásában. A túl tág vagy túl szűk kutatási terület elkerülése érdekében a munkahelyi kultúrák és társadalmi összefüggéseik vizsgálatára koncentrálunk, amelyhez az írott és az oral history források kiváló alapot adnak.

A projekt elsősorban levéltári dokumentumokra, az eddig gyakran elhanyagolt vállalati- és lokális archívumokra, szakemberek és munkások kiáltványaira (1956-ot is beleértve), tárgyalásokra, jelentésekre, peranyagokra épül, de támaszkodik publikált forrásokra is (gyári sajtó, publikációk és szakmabeli memoárok), egodokumentumokra (naplók, levelezések), valamint oral history interjúkra.

Módszertani szempontból a projekt a társadalomtörténeti, politikatörténeti, kultúrtörténeti és mentalitástörténeti paradigmákon belül az összehasonlító elemzés, a close reading, a diskurzus- és gyakorlatelemzés, valamint az esettanulmányok eszközeit használja fel. A WORK egyik jellegzetes módszertani sajátossága, hogy összehasonlító elemzést ad a „munkaformákról” és a „válság pillanatairól” különböző időszakokban és különböző kulturális kontextusokban. Más szóval, érthetőbbé teszi a különböző munkatípusok viszonyát egymáshoz az állami és második gazdaságban: a gyárban, a szocialista vállalatnál, a szolgáltató szövetkezetekben, a háztájiban, a maszek, a fusi, a kaláka és a gmk gyakorlatában. Ez azért fontos, mert az „első” és a „második” gazdaság bonyolult kapcsolata, a különböző munkahelyi formák tartós és változó funkciói leginkább a válságos pillanatokban mutatkoznak meg: 1956–57: munkástanácsok és változások a bérrendszerben; 1968: új gazdasági mechanizmus, 1981: törvényrendelet a gazdasági munkaközösségekről.

A WORK-ben vizsgáljuk a különböző uralmi rezsimek állami és vállalati politikái közötti kontinuitás és diszkontinuitás mintázatait; a fogyasztási szerepek közös és eltérő jellemzőit; a második gazdaság társadalmi hatásait és morális következményeit, valamint a politikai részvétel lehetőségeit. A kutatás különbséget tesz a szakértők (társadalomtudósok, közgazdászok és mérnökök) és a gyakorlati szakemberek között, akik a gyárak és a „vállalkozások” szintjén dolgoztak a második gazdaságban, és így napi kapcsolatban álltak a társadalom más tagjaival, és megbízták őket a munkaerő mozgósításával. Sokan közülük kulcsszerepet játszottak a gazdaság- és szociálpolitika belső vitáiban, és technokrataként egy részük munkaadóvá is vált: ennek megfelelően nemcsak alulról építkező megközelítést alkalmazunk, hanem a középszinten működő történelmi ágensekre is fókuszálunk. A külhoni magyar közösségek munkahelyi mintáinak összehasonlítása két különböző szocialista modellt megvalósító államban, Romániában és Jugoszláviában nemzetközi összehasonlításon alapuló, nemzetközi vonatkozású kísérleti előtanulmánynak is tekinthető.