{"id":450,"date":"2024-10-03T16:29:01","date_gmt":"2024-10-03T14:29:01","guid":{"rendered":"https:\/\/workhistory.eu\/?p=450"},"modified":"2025-10-02T11:40:47","modified_gmt":"2025-10-02T09:40:47","slug":"monografiak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/workhistory.eu\/en\/2024\/10\/03\/monografiak\/","title":{"rendered":"Monogr\u00e1fi\u00e1k"},"content":{"rendered":"
\"B\u00f3dy-work-cover\"<\/a><\/figure>
\n

B\u00f3dy Zsombor: <\/strong>1945 Magyarorsz\u00e1gon. T\u00f6r\u00e9s \u00e9s\/vagy kontinuit\u00e1s – narrat\u00edv\u00e1k nemzetk\u00f6zi \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sban, v\u00e1llalatok mikrol\u00e9pt\u00e9kben. <\/em>P\u00e9cs: Kronosz, 2024. 317. pp.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6tet a magyar t\u00e1rsadalom h\u00e1bor\u00fas \u00e1talakul\u00e1sait vizsg\u00e1lja v\u00e1llalatok, szakemberek \u00e9s munkahelyek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9n kereszt\u00fcl. A v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9s a l\u00e1tv\u00e1nyos politikai fordulatok k\u00f6zepette is megmarad\u00f3 folytonoss\u00e1gok vizsg\u00e1lat\u00e1val a k\u00f6tet az 1945-\u00f6s v\u00e1ltoz\u00e1s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 vit\u00e1kat helyezi \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba. A kanoniz\u00e1lt vagy kanoniz\u00e1ci\u00f3ra ig\u00e9nyt tart\u00f3 narrat\u00edv\u00e1k elemz\u00e9s\u00e9n t\u00fal empirikus vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sai r\u00e1mutatnak arra, hogy a h\u00e1bor\u00fa nyom\u00e1n bek\u00f6vetkezett \u00e1talakul\u00e1s nem egyszer\u0171en a szimbolikus 1945-\u00f6s \u00e9vben s\u0171r\u0171s\u00f6d\u00f6tt \u00f6ssze. Ellent\u00e9tben azzal, ahogy az ma a t\u00f6rt\u00e9neti eml\u00e9kezetben gyakran megjelenik, ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok sokkal ink\u00e1bb a munkahelyeken a hosszan elny\u00fal\u00f3 h\u00e1bor\u00fas \u00e9vtizedben bontakoztak ki az 1930-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l hozz\u00e1vet\u0151leg 1950-ig. E v\u00e1ltoz\u00e1sokat nemzetk\u00f6zi \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sban vizsg\u00e1lva, a k\u00f6tet a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e1ltal okozott politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00e1talakul\u00e1sr\u00f3l, a demokr\u00e1cia 1945-\u00f6s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l, vagy \u00e9ppen a h\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 \u00e9vek jelleg\u00e9r\u0151l, s\u0151t a diktat\u00fara ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 vit\u00e1k eddigi v\u00e1g\u00e1nyaihoz k\u00e9pest \u00faj utakat nyit meg.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6tet megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 a kiad\u00f3 oldal\u00e1n<\/a>.<\/p>\n<\/div><\/div>\n\n\n\n

\"Lehotay-work-cover\"<\/a><\/figure>
\n

Lehotay Veronika:<\/strong> A Miskolci \u00dcgyv\u00e9di Kamara els\u0151 100 \u00e9ve. <\/em>Miskolc, Borsod-Aba\u00faj Zempl\u00e9n V\u00e1rmegyei \u00dcgyv\u00e9di Kamara, 2023. 356. pp.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00fcgyv\u00e9di munka v\u00e1ltoz\u00e1sait kutat\u00f3 szerz\u0151 monogr\u00e1fi\u00e1ja 100 \u00e9v t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00f6leli fel, a Miskolci \u00dcgyv\u00e9di Kamara 1875-\u00f6s megalakul\u00e1s\u00e1t\u00f3l k\u00f6vet\u0151en 1975-ig terjedt a kutat\u00e1s. A k\u00f6tet els\u0151sorban arra f\u00f3kusz\u00e1l, miben v\u00e1ltozott az \u00fcgyv\u00e9di munka \u00e9s az \u00fcgyv\u00e9di tev\u00e9kenys\u00e9gek alakja sz\u00e1z \u00e9v alatt, \u00e9s milyen t\u00e1rsadalmi-politikai k\u00f6rnyezet hat\u00e1rozta meg az \u00fcgyv\u00e9di munk\u00e1t egybefog\u00f3 \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00f3 \u00fcgyv\u00e9di kamara t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.<\/p>\n<\/div><\/div>\n\n\n\n

\"Valuch-work-cover\"<\/a><\/figure>
\n

Valuch Tibor:<\/strong> Honnan hova? T\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok Magyarorsz\u00e1gon a k\u00e9s\u0151 k\u00e1d\u00e1rizmust\u00f3l az illiberalizmusig k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sban. <\/em>P\u00e9cs, Kronosz kiad\u00f3, 2024. 411. pp.<\/p>\n\n\n\n

Valuch Tibor k\u00f6nyv\u00e9ben fontos elemz\u00e9si szempont a munkaszervezet \u00e9s a munkahelyek a v\u00e1ltoz\u00e1sa a k\u00e9s\u0151 K\u00e1d\u00e1r-korban \u00e9s a rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s id\u0151szak\u00e1ban. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt azt is vizsg\u00e1lja ennek kapcs\u00e1n, hogy mennyire volt sikeres a magyar t\u00e1rsadalom alkalmazkod\u00e1sa a piaci viszonyokhoz, \u00f6sszehasonl\u00edtva a lengyel, a cseh \u00e9s a szlov\u00e1k t\u00e1rsadalmi viszonyok v\u00e1ltoz\u00e1saival. A k\u00f6tet az 1980-as \u00e9vekt\u0151l napjainkig vizsg\u00e1lja a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9s a munka vil\u00e1g\u00e1nak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit, \u00e9s olyan k\u00e9rd\u00e9seket is vizsg\u00e1lata k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba helyez, mint a szeg\u00e9nys\u00e9g \u00e9s gazdagod\u00e1s, a t\u00e1rsadalmi st\u00e1tus, a t\u00e1rsadalmi magatart\u00e1sform\u00e1k, vagy a t\u00fal\u00e9l\u00e9si \u00e9s alkalmazkod\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1k v\u00e1ltoz\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6tet megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 a kiad\u00f3 oldal\u00e1n<\/a>.<\/p>\n<\/div><\/div>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>
\n

Mravik Patrik: <\/strong>Elbesz\u00e9lt k\u00e1d\u00e1rizmusok. Filmkult\u00fara \u00e9s ideol\u00f3gia viszonya a korai K\u00e1d\u00e1r-korszakban<\/em>. Budapest, Korall T\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti Egyes\u00fclet \u2013 HUN-REN B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont T\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, 2024. 268. pp.<\/p>\n\n\n\n

Mravik Patrik doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett monogr\u00e1fia k\u00e9zirata sz\u00e1mos ponton kapcsol\u00f3dik a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9ssel kapcsolatos munkafolyamatok \u00e9s professzi\u00f3k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez, \u00edgy a kutat\u00f3csoport alapvet\u0151 f\u00f3kusz\u00e1hoz. A k\u00e9zirat a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9s t\u00e1rsadalmi gyakorlataival foglalkozik, egyr\u00e9szt azokkal a munkafolyamatokkal, amelyek r\u00e9v\u00e9n az egyes filmek megsz\u00fcletnek, m\u00e1sr\u00e9szt azokkal, amelyek a megsz\u00fclet\u0151 filmek terjeszt\u00e9s\u00e9re, kritik\u00e1j\u00e1ra \u00e9s fogyaszt\u00e1s\u00e1ra vonatkoznak. Ez\u00e1ltal sz\u00e1mos, a filmkult\u00far\u00e1ban jelenl\u00e9v\u0151 hivat\u00e1st \u00e9s ahhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9get \u00e9rtelmez, mint a filmrendez\u0151, a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3, a dramaturg, a st\u00fadi\u00f3vezet\u0151, a filmkritikus vagy a mozi\u00fczemvezet\u0151. Az egyes fejezetek k\u00f6z\u00f6tt olyan elemz\u00e9sek is tal\u00e1lhat\u00f3k, amelyek egyes hivat\u00e1sok \u2013 a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3 \u00e9s a mozi\u00fczemvezet\u0151 \u2013 jelent\u00e9startalm\u00e1nak vagy \u00f6n\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ra is r\u00e1k\u00e9rdeznek. A filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9si gyakorlatokkal foglalkoz\u00f3 fejezetek mellett a h\u00e1rom filmelemz\u0151 fejezet is szorosan kapcsol\u00f3dik a munka t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez. \u00daj fejezet a munk\u00e1ss\u00e1g \u00e9s a munk\u00e1smozgalom vil\u00e1g\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 filmek elemz\u00e9se, emellett a munka t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel foglalkozik a paraszti vil\u00e1g \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t elemz\u0151 fejezet is, amely t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a sz\u00f6vetkezetek \u00e9s a t\u00e9eszeln\u00f6k\u00f6k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, valamint a paraszti \u00e9rt\u00e9kvil\u00e1g \u00e9s munkamegoszt\u00e1s percepci\u00f3inak v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lja. A megjelen\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 k\u00f6tet a korai K\u00e1d\u00e1r-korszak filmkult\u00far\u00e1j\u00e1nak t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti elemz\u00e9s\u00e9t ny\u00fajtja els\u0151sorban az ideol\u00f3gia \u00e9s a film viszony\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1lva. Egy olyan id\u0151szakot vizsg\u00e1l teh\u00e1t, amely eddig nem jelent meg hangs\u00falyosan sem a filmt\u00f6rt\u00e9neti, sem a K\u00e1d\u00e1r-korszak kult\u00far\u00e1j\u00e1nak t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9t vizsg\u00e1l\u00f3 munk\u00e1kban. A fejezetek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sok elemz\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl k\u00f6vetik v\u00e9gig a filmek teljes \u00fatj\u00e1t az \u00f6tlet megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9t\u0151l, form\u00e1ba \u00f6nt\u00e9s\u00e9t\u0151l, a forgat\u00f3k\u00f6nyvek form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1n \u00e1t, a v\u00e1sznon megjelen\u0151 alkot\u00e1sokon kereszt\u00fcl eg\u00e9szen a forgalmaz\u00e1s, a filmkritika \u00e9s fogyaszt\u00e1s dimenzi\u00f3iig. A k\u00f6tet nagy hangs\u00falyt helyez a filmkult\u00fara ter\u00fclet\u00e9n l\u00e9tez\u0151 munkafolyamatok \u00e9s alkot\u00f3i szerepek tartalm\u00e1nak \u00e9s az azokkal kapcsolatos k\u00e9pzetek t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re. Ilyen m\u00f3don megelevenedik a sz\u00f6vegben a rendez\u0151, a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3, a dramaturg, a st\u00fadi\u00f3vezet\u0151, a filmkritikus vagy \u00e9ppen a mozi\u00fczem-vezet\u0151 alakja \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9ge. A szerz\u0151 a k\u00f6nyv kiindul\u00f3pontjak\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1\u00e9rt 2024-ben elnyerte a Hajnal Istv\u00e1n K\u00f6r Benda Gyula d\u00edj\u00e1t.<\/p>\n<\/div><\/div>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>
\n

Apor, P\u00e9ter:<\/strong> Backyard Revolution: Mass Violence, Antisemitism, and the Populist State in Post\u2013World War II Hungary<\/em>. Ithaca: Cornell University Press, 2025. 336. pp.<\/p>\n\n\n\n

A monogr\u00e1fia azt vizsg\u00e1lja, hogy milyen viszony fedezhet\u0151 fel a munk\u00e1val \u00e9s a munkav\u00e9gz\u00e9ssel kapcsolatos kultur\u00e1lis fogalmak \u00e9s az er\u0151szak k\u00f6z\u00f6tt. A szerz\u0151 kor\u00e1bbi, a t\u00e9m\u00e1ban sz\u00fcletett publik\u00e1ci\u00f3ihoz k\u00e9pest fontos v\u00e1ltoz\u00e1s, hogy a k\u00e9zirat a munka \u00e9s a lehets\u00e9ges munkahelyek vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l teszi \u00e9rthet\u0151bb\u00e9 a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 t\u00e1rsadalmi konfliktusokat. A k\u00f6tet \u00e9rvel\u00e9se szerint a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 magyarorsz\u00e1gi t\u00f6meges er\u0151szak k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9rtelmezhet\u0151 a t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szben ipari \u00e9s mez\u0151gazdas\u00e1gi munk\u00e1sok munk\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u0151 kultur\u00e1lis identit\u00e1sa, illetve a munkahellyel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 t\u00e1rsadalmi viszonyai alapj\u00e1n. A k\u00f6nyv k\u00e9t f\u0151 k\u00e9rd\u00e9st vizsg\u00e1l. El\u0151sz\u00f6r is, hogyan hat\u00e1rozt\u00e1k meg a munkav\u00e9gz\u00e9ssel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 identit\u00e1sok a t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyoz\u00e1s rendj\u00e9t \u00e9s hogyan j\u00e1rultak ezek hozz\u00e1 az ellens\u00e9gk\u00e9pz\u00e9s mechanizmusaihoz. M\u00e1sodszor, hogyan teremtett\u00e9k meg a munkav\u00e9gz\u00e9s saj\u00e1tos terei a kollekt\u00edv er\u0151szak sor\u00e1n mobiliz\u00e1lhat\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket. A k\u00f6tet szerint a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni id\u0151szak er\u0151szakos t\u00fcntet\u00e9sei k\u00e9t \u00e9lesen elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 csoportra osztott\u00e1k a t\u00e1rsadalmat: azokra, akik fizikai munk\u00e1t v\u00e9geztek, \u00e9s azokra, akik nem. A t\u00f6megmegmozdul\u00e1sok sor\u00e1n a munk\u00e1sok kifejezt\u00e9k az \u00e1llam identit\u00e1s\u00e1r\u00f3l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9seiket, \u00e9s tetteiket a fizikai munk\u00e1n alapul\u00f3 \u00e1llam megteremt\u00e9s\u00e9hez val\u00f3 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1snak tekintett\u00e9k. A k\u00f6tet azt hangs\u00falyozza, hogy a munka \u00e1llam\u00e1r\u00f3l alkotott \u201eals\u00f3bb\u201d oszt\u00e1lybeli elk\u00e9pzel\u00e9sek sok szempontb\u00f3l \u00f6sszevethet\u0151ek voltak a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni politikai elit, d\u00f6nt\u0151en a kommunista \u00e9s a parasztp\u00e1rtok politikai elk\u00e9pzel\u00e9seivel. R\u00e1mutat arra, hogy r\u00e9szben a gazdas\u00e1gi sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g, r\u00e9szben pedig erk\u00f6lcsi-ideol\u00f3giai megfontol\u00e1sok \u00e1ltal vez\u00e9relve az \u00faj korm\u00e1nyok a t\u00e1rsadalmat a fizikai munka alapj\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00edtett\u00e9k el, \u00e9s \u00e1tfog\u00f3 politik\u00e1t folytattak abb\u00f3l a c\u00e9lb\u00f3l, hogy a nem-munka (a hivatalos munkav\u00e9gz\u00e9sen k\u00edv\u00fcli munka) t\u00e1rsadalmi ter\u00fcleteit a fizikai munka ter\u00fcleteiv\u00e9 alak\u00edts\u00e1k \u00e1t.<\/p>\n<\/div><\/div>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>
\n

Kis\u0151rsi-Farkas Zs\u00f3fia: <\/strong>Bicikli\u00fat a h\u00f3viharban. Ing\u00e1z\u00f3 n\u0151k a szocialista iparban<\/em>. Budapest, Jaffa Kiad\u00f3, 2025. 216. pp.<\/p>\n\n\n\n


A szerz\u0151 disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak jelent\u0151s \u00e1tdolgoz\u00e1s\u00e1val a kutat\u00f3csoport keret\u00e9ben 2024 j\u00falius\u00e1ra elk\u00e9sz\u00fclt k\u00e9zirat 2025-ben jelent meg. Kis\u0151rsi-Farkas Zs\u00f3fia Bicikli\u00fat a h\u00f3viharban. Ing\u00e1z\u00f3 n\u0151k a szocialista iparban c\u00edm\u0171, 2025-ben a Jaffa Kiad\u00f3n\u00e1l megjelent k\u00f6nyve egy Vas megyei paraszti csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 n\u0151, Jutka t\u00f6rt\u00e9net\u00e9n kereszt\u00fcl mutatja be az \u00e1llamszocialista korszak t\u00e1rsadalmi \u00e1talakul\u00e1sait. A monogr\u00e1fia mikro-, mezo- \u00e9s makroszint\u0171 elemz\u00e9st kapcsol \u00f6ssze: a mindennapi ing\u00e1z\u00e1s \u00e9lm\u00e9nyeit, a helyi t\u00e9eszek, gy\u00e1rak, k\u00f6zleked\u00e9s \u00e9s sajt\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, valamint az orsz\u00e1gos diskurzusokat \u00e9s politikai d\u00f6nt\u00e9seket. Jutka \u00e9lete r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra, hogyan v\u00e1ltak parasztl\u00e1nyok egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra gy\u00e1ri munk\u00e1ss\u00e1, hogyan \u00e9ltek a napi utaz\u00e1s terhei k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s mik\u00e9nt alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t \u00e9let\u00fcket a panelh\u00e1zas v\u00e1rosiasod\u00e1s folyamat\u00e1ban. A k\u00f6nyv k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9sei az ing\u00e1z\u00f3k t\u00e1rsadalmi meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9re, \u00f6nk\u00e9p\u00e9re, a paraszti \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s szocialista norm\u00e1k \u00f6sszeegyeztet\u00e9s\u00e9re, valamint a n\u0151k munkahelyi kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g\u00e1ra ir\u00e1nyulnak. A k\u00f6tet \u00edgy a n\u0151i munkatapasztalatokon kereszt\u00fcl vil\u00e1g\u00edtja meg a szocialista korszak t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.<\/p>\n<\/div><\/div>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>
\n

Grexa Izabella: <\/strong>Csupa paradicsom az \u00e9let – Fel\u00fcgyelet \u00e9s \u00f6nfej\u0171s\u00e9g egy 20. sz\u00e1zadi n\u0151i \u00e9lett\u00f6rt\u00e9netben. <\/em>Budapest, Jaffa Kiad\u00f3, 2025. 231. pp.<\/p>\n\n\n\n

Hogyan boldogultak a n\u0151k a mag\u00e1n\u00e9letben, a munkaer\u0151piacon vagy a rohamosan \u00e1talakul\u00f3 v\u00e1rosokban a K\u00e1d\u00e1r-korban? Mennyire lehettek f\u00fcggetlenek, \u00e9s mit jelentett a korszakban gyakran hangoztatott n\u0151i emancip\u00e1ci\u00f3 a napi gyakorlatban?
A k\u00f6tetben az egykori \u00e1llami gondozott Kir\u00e1ly Erzs\u00e9bet \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9n kereszt\u00fcl l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik a szocialista Magyarorsz\u00e1g nevel\u0151sz\u00fcl\u0151i \u00e9s gyermekv\u00e9delmi h\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak int\u00e9zm\u00e9nyi rendszere \u00e9s annak egy\u00e9ni tapasztalata, a gy\u00e1ri munka napi gyakorlata, a vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3sok saj\u00e1tos szubkult\u00far\u00e1ja, az \u00e1talakul\u00f3 f\u00e9rfi-n\u0151i viszonyok \u00e9s p\u00e1rkapcsolatok, az \u00e9vekig h\u00faz\u00f3d\u00f3 lak\u00e1smiz\u00e9ria, valamint a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ki\u00e1br\u00e1nd\u00edt\u00f3 \u00e9s kij\u00f3zan\u00edt\u00f3 \u00e9lm\u00e9nye. Erzs\u00e9bet v\u00e9letlen\u00fcl el\u0151ker\u00fclt, j\u00f3 st\u00edlusban \u00e9s reflekt\u00edven meg\u00edrt napl\u00f3szer\u0171 bejegyz\u00e9sei, levelez\u00e9st\u00f6red\u00e9kei a lev\u00e9lt\u00e1ri dokumentumokkal \u00e9s sajt\u00f3anyagokkal kieg\u00e9sz\u00edtve kiv\u00e9teles lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajtanak arra, hogy egy h\u00e9tk\u00f6znapi, szem\u00e9lyes t\u00f6rt\u00e9net n\u0151i n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l, sz\u00e9les t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtelmez\u00e9sbe helyezve rajzolja ki a k\u00f6zelm\u00falt t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n<\/div><\/div>\n\n\n\n

<\/figure>
\n

B\u00f3dy Zsombor<\/strong>: V\u00f6r\u00f6s szakemberek? Politikai hatalom \u00e9s szaktud\u00e1s a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vtizedekben Magyarorsz\u00e1gon<\/em>. Budapest, Jaffa Kiad\u00f3, 2025. (megjelen\u00e9s alatt)<\/p>\n\n\n\n

B\u00f3dy Zsombor k\u00f6tete az \u00e1llamszocializmus egyik kulcsk\u00e9rd\u00e9s\u00e9t elemzi: hogyan alakult a technokrata elit \u00e9s a politikai hatalom viszonya. A szerz\u0151 amellett \u00e9rvel, hogy a p\u00e1rt\u00e1llami rendszer nem egyszer\u0171en kiszor\u00edtotta a kor\u00e1bbi szakembereket, hanem int\u00e9zm\u00e9nyes p\u00e1ly\u00e1kat \u00e9s karrierutakat k\u00edn\u00e1lt sz\u00e1mukra, s\u0151t \u201emoderniz\u00e1ci\u00f3s projektjeinek\u201d z\u00e1logak\u00e9nt t\u00e1maszkodott r\u00e1juk. R\u00e9szletes esettanulm\u00e1nyokon kereszt\u00fcl mutatja be, hogy a technol\u00f3giai rendszerek m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9hez n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen szaktud\u00e1s mozg\u00e1steret biztos\u00edtott a szakembereknek, akik int\u00e9zm\u00e9nyeket alap\u00edtottak, kutat\u00e1s-fejleszt\u00e9si programokat vezettek, \u00e9s akt\u00edvan form\u00e1lt\u00e1k a gazdas\u00e1gi-t\u00e1rsadalmi \u00e1talakul\u00e1st. A k\u00f6tet \u00fajdons\u00e1ga, hogy a technokrat\u00e1kat nem a politikai hatalom al\u00e1rendeltjeik\u00e9nt, hanem a rendszer alak\u00edt\u00f3ik\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolja. R\u00e1mutat, hogy a p\u00e1rt\u00e1llam nem radik\u00e1lis t\u00f6r\u00e9st, hanem saj\u00e1tos technokrata int\u00e9zm\u00e9nyrendszer kialakul\u00e1s\u00e1t hozta, amely a tervgazd\u00e1lkod\u00e1s \u00e9s a moderniz\u00e1ci\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek alapfelt\u00e9tele lett.<\/p>\n<\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

B\u00f3dy Zsombor: 1945 Magyarorsz\u00e1gon. T\u00f6r\u00e9s […]<\/p>","protected":false},"author":4,"featured_media":558,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[18],"tags":[19,11,22],"class_list":["post-450","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-publikaciok","tag-publikacio","tag-work","tag-monografia"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/workhistory.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/450","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/workhistory.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/workhistory.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/workhistory.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/workhistory.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=450"}],"version-history":[{"count":25,"href":"https:\/\/workhistory.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/450\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":590,"href":"https:\/\/workhistory.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/450\/revisions\/590"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/workhistory.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/558"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/workhistory.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=450"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/workhistory.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=450"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/workhistory.eu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=450"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}