Slachta Krisztina (ELKH KRTK RKI, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Budapest – Pécs) egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) végezte, szociológus (2006), majd MA történelem szakos diplomát szerzett (2011). 2014-ben doktori fokozatot szerzett, majd 2020-ban habilitált történelemtudományból, szintén a PTE-n. 2009 óta folyamatosan oktat a PTE BTK Történettudományi Intézet Modernkori Történeti Tanszékén, 2014 óta óraadóként tanít. 2014-2017 között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatója, 2017-2022-ig az Andrássy Egyetem Budapest tudományos kutatásokért felelős kiemelt referense, tudománymenedzser. 2022. márciusa óta a pécsi Regionális Kutatások Intézete tudományos titkára. Kutatási területe a magyar állambiztonsági szervek és együttműködései története, a 20. század második felének hétköznapi élete, életmódtörténete, az idegenforgalom, szubkultúrák, kisebbségek története. Két önálló monográfiája mellett összesen 65 tudományos közlemény szerzője.
„A pécsi tenger, Orfű” munkacímű kutatásom célja az orfűi tavak története, a Baranya megyei Orfű és a hozzá csatolt falvak, Mecsekrákos (1969), Tekeres és Mecsekszakál (1975), valamint Bános (1979), komplex társadalomtörténetének feldolgozása, valamint a tavak megépítése és egy munkás(?)-üdülőkörzet létrehozása során felmerült érdekek, ellenérdekek, döntések, konfliktusok feltárása áll. A tavak építésében is számos pécsi, baranyai nagyvállalat, üzem működött közre, illetve dolgozóik ún. „társadalmi munkában” vettek részt az építkezéseken. A politikai döntések, a beruházások gazdasági háttere, a vízügyi és építészeti tanulmányok, tervek, a kivitelezés, a finanszírozás, az építkezések folyamatának története azonban részleteiben nem ismert, nem feltárt. Már a korszakban számos kritika érte a tavak építését, illetve a tervek előkészítetlenségét, a részletes rendezési tervek és a szükséges infrastruktúra hiányát, az elmaradt kapacitásbővítéseket, ám ezek a kérdések is feltáratlanok.
Kulcsszavak: társadalomtörténet, hétköznapi élet története, idegenforgalom, Kádár-korszak, szocializmus