Miben különbözött a szocializmus Magyarországon a többi szocialista ország berendezkedésétől? Milyen munkahelyi kultúrákat hozott létre, milyen társadalmi és történelmi gyökerei vannak a magyar szocializmus modelljének? Miért lehetett a második gazdaságban (maszek, gmk, fusi, háztáji, kaláka) másként dolgozni és fogyasztani? Az összehasonlító kutatás középpontjában a munkahely áll, azt vizsgálva, hogy a különböző munkahelyeken kialakult társadalmi és mindennapi kapcsolatok hogyan alakították a társadalmi viselkedés mintáit, beleértve a fogyasztást, a politikai részvételt és a moralitást. Mindennek feltárásával a kutatás arra keresi a választ, hogyan határozták meg a munkaszervezeti formák a társadalmi kapcsolatokat Magyarországon. A projekt arra összpontosít, hogyan hozták létre a munkaadók és a munkavállalók (ipari és mezőgazdasági munkások, gazdasági és politikai vezetők, szakértők, bürokraták és technokraták) közötti ellentétek és egyeztetések a behódolás (deference), a tekintély és az autonómia eltérő formáit, amelyek a társadalom működését is meghatározták. A munkahely középpontba emelése miatt ez az első olyan széleskörű összehasonlító történeti vizsgálat, amely a huszadik századi munkakultúra és munkaszervezet együttes történetét tárja fel. A kutatás szakít a társadalom munkás-paraszt-értelmiségi hármas tagolódáson alapuló sematikus képével, a politika- és társadalomtörténet, a főváros és vidék, a város és a falu dichotómiájával, és a munkahelyre mint mindezeket összekötő közös helyszínre összpontosít. A projekt a munkahelyet longue durée perspektívából vizsgálja, és feltárja a munkahelyi kultúrák történelmi gyökereit, különös tekintettel arra, hogy ezek hogyan maradtak fenn a szocialista időszakban az államszocializmus magyar modelljének kontextusában, és hogyan hatott a magyarországi államszocializmus a munka és a munkahely későbbi jelentéseire mikro- és makroszinten. Végül a projekt elősegíti, hogy érthetőbbé váljanak a szocialista korszak társadalmi és történelmi gyökerei, valamint hozzájárul a munka fogalmának történetéhez. Így a kutatás fontos elméleti eszközöket hoz létre a kelet-közép-európai államszocialista rendszerek hosszú távú és összehasonlító vizsgálatához, és növeli a társadalmi önreflexió lehetőségét.
