Horváth Sándor (PhD) a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében a Jelenkortörténet osztály vezetője, az MTA-Lendület WORK kutatócsoport vezetője. Fő kutatási területe a 20. század, különösen az 1945 utáni korszak társadalomtörténete és a mindennapok története. Eddig hét könyve jelent meg, és 11 kötetet szerkesztett magyar és angol nyelven. Az általa vezetett hazai és nemzetközi kutatási projektek közül kiemelkedik az Európai Bizottság Horizont 2020-as keretprogramjának támogatásával megvalósuló COURAGE: Cultural Opposition: Understanding the Cultural Heritage of Dissent in the Former Socialist Countries / Az ellenzékiség öröksége az egykori szocialista országokban című kutatás. A közel száz kutató részvételével, húsz országban zajló nemzetközi kutatás több száz kulturális ellenálláshoz kapcsolódó köz- és magángyűjtemény történetének összehasonlító elemzésén túl a szocialista korszakról szóló nemzetközi történetírásban bevezette a kulturális ellenzékiség összetett fogalmát, és hozzájárult számos kelet- és nyugat-európai kutatóintézet és egyetem kutatási együttműködéséhez.
Kulcsszavak: mindennapok története, munkások, munkahelyek, munkástanácsok
Horváth Sándor koordinálja a kutatócsoport és a kollektív monográfia munkálatait, valamint egy önálló monográfiát ír a gyári kultúra, az érdekvédelem és a munkásradikalizmus (különösen az 1956-os munkástanácsok, ezen belül a Nagy-budapesti Központi Munkástanács) történetéről, amely az 1956-os munkástanácsok tagjainak élettörténetére és pereire összpontosítja elemzését longue durée nézőpontból. Elsősorban arra kíváncsi, hogy a munkások és a gyári szakemberek (a „műszaki értelmiség”) milyen radikális hagyományok és élettörténeti tapasztalatok birtokában vettek részt az 1956-os kollektív akciókban, milyen motivációik és konfliktusaik voltak, és arra, hogy miként használták a munkásidentitás különböző formáit a munkahelyi érdekérvényesítés során. A vizsgálat módszerei a radikális hagyományokra (oral history interjúk és a munkástanácstagok elleni bírósági perek alapján), a munkásradikalizmus élet- és családtörténeti gyökereire, a munkásgenerációkra, a tárgyalásokon képviselt munkamegosztás és -újraelosztás körüli konfliktusokra, a szolidaritás defenzív formáira, valamint az alkalmazkodás munkahelyi formáira összpontosítanak.
Legfontosabb publikációk:
- Children of Communism: Politicizing Youth Revolt in Communist Budapest in the 1960s. Bloomington: Indiana University Press, 2022.
- The Handbook of COURAGE: Cultural Opposition and its Heritage in Eastern Europe. Budapest: Institute of History, Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Sciences, 2018. (ed. together with Balázs Apor, Péter Apor)
- Kulturális ellenállás a Kádár-korszakban: Gyűjtemények története. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2018. (szerk. közösen)
- Stalinism Reloaded: Everyday Life in Stalin-City, Hungary. Bloomington: Indiana University Press, 2017.
- Feljelentés: Egy ügynök mindennapjai. Budapest: Libri Kiadó 2017.
- Secret Agents and the Memory of Everyday Collaboration in Communist Eastern Europe New York – London: Anthem Press, 2017. (ed together with Péter Apor, James Mark)
- Két emelet boldogság. Mindennapi szociálpolitika Budapesten a Kádár-korban. Budapest: Napvilág Kiadó, 2012.
- Kádár gyermekei. Ifjúsági lázadás a hatvanas években. Budapest: Nyitott Könyvműhely Kiadó, 2009.
- Mindennapok Rákosi és Kádár korában: Új utak a szocialista korszak kutatásában. Budapest: Nyitott Könyvműhely Kiadó, 2008. (szerk.)
- A kapu és a határ: mindennapi Sztálinváros. Bp., MTA TTI, 2004.