Bedők Péter abszolvált történész doktorandusz a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának tudományos munkatársa, az 1945 utáni Politikai Kormányszervek és Pártiratok Osztályának belügyi referense. 2018–2019-ben részt vett a „Sorsfordítás. A paraszti társadalom felszámolása, 1945–1962” című kiállítás szervezésében. 2019–2020-ban szintén részt vett a „Magyar Gulág 2020” című országos emlékév és kiállítás összeállításában. Ennek keretében több interjút is készített a Rákosi-korszakban kényszermunka-, internálótáborokba hurcolt személyekkel, főként a délnyugat-zalai régióban. 2020 és 2021 között az Eötvös József Kutatási Központ Közép-Európai Kutatóintézetének, valamint a Wacław Felczak Alapítvány ösztöndíja segítségével tudományos kutatást folytatott a 20. századi lengyel–litván és magyar–horvát kapcsolatokról.
Fő kutatási területe a Muraköz és a Mura mente helytörténete, emellett szintén foglalkozik 20. századi magyar–horvát, valamint lengyel–litván egyházi kapcsolatokkal (ezen belül a kutatási témája a templomi-paraliturgikus szertartások nyelvhasználata, illetve az etnikai konfliktusok megjelenései formái a katolikus egyházban a 20. században). Doktori disszertációjának címe: „Kié marad a közös örökség? A vilniusi régió és a Muraköz összehasonlítása a második világháború alatt, különös tekintettel a katolikus egyház tevékenységére.” Az MTA Lendület Kutatócsoportjának keretein belül a Murakeresztúr és Kotoriba térségét hasonlítja össze a második gazdaság, munkavállalás és piacozás eltérő körülményeire vonatkozóan.
Kulcsszavak: Muraköz, Mura mente, magyar–horvát kapcsolatok, második gazdaság, piacközpontok